Itt az igazság a kempo hazai kialakulásáról

A 70-es évek közepén Várszegi Rudolf egyik barátjával, mint artista járták az országot és harci showműsorokkal szórakoztatták az érdeklődőket. Bokszolóként ismerte a közelharc kéztechnikáit. Kintről kapott néhány akkoriban „tiltott könyvnek” számító harcművészeti könyvet ( Aikido, Ed Parker féle Kenpo és John M. LaTourrette: A titkos kenpo karate technikák). Ezeket lefordíttatta és tanulmányozásával bővítette a műsoruk harci jeleneteit. Műsoruk mindenhol nagy sikert aratott, mikor Bicskén jártak, ott fel is kérték arra, hogy alakítson egy klubot és tartson edzéseket. A könyvekből vett technikák, a shotakan karate és a judo gyakorlása, lépésről lépésre közelebb vitte ahhoz az elhatározáshoz, hogy a kempóra van szüksége. Jhon La Turette könyvéből átvett jelképek és diploma használatával, továbbá a felkérésnek eleget téve megkezdte a tréningeket Bicskén.

1976-ban Harnos Imre László úgy érezte, hogy meg kell osztania tanult és továbbfejlesztett művészetét a szülőföldjén élőkkel is. Nagy reményekkel érkezik, de az akkori harcművészet itthon még gyermekcipőben járt.

A Mélyépterv S.K. Sütő utcai bázisa volt akkor a jitsu és a judo fellegvára.  Szegedi J. Tamás ismerte Várszegi Rudit még ezekről az edzésekről, és felkérte kaszkadőri munkákra. Invitálta, hogy menjen le hozzájuk edzeni. A kempo ekkor még mint küzdősport, és nem mint harcművészet volt jelen. Az edzések csak bunyóról szóltak, a nyers erőről, a technikák alkalmasságáról szóltak. Nem lehet azt mondani, hogy széles tömegeket vonzott volna. Kevés ember vállalta ezeket a foglalkozásokat.

Eközben 1981-ben Les Harnos ismét hazalátogatott és a rövid idejű tartózkodása alatt megkezdte az érdeklődőknek az oktatást. Instruktori, edzői, dan fokozatot adományozott a következő személyeknek: Koncz Jánosnak, aki karate stílusról tért át az akkori all style-ra. Borbély Attilának és Szegedi János Tamásnak, az adományozott fokozatokkal a stílus meghonosítása volt a cél. Többé-kevésbé sikerült, hiszen Borbély Attila lett az akkori kempo tábor vezetője. Szegedi J. Tamás Ausztráliába távozott, Koncz János az all style-t képviselte tovább. Így az érdeklődés kissé visszaesett, és a tréningek megszűntek a belvárosban.

Ettől a vonaltól függetlenül szerveződött a kempo élete. 1982-ben megalakult egy bázis a IX. kerületi F.L.S.C. Budo klubjában, ahol megfelelő körülményeket biztosítottak a további munkához. Várszegi mester irányításával, a Szamuely utcai pincehelységben. Ebben az időben az irányzatvezetőink megmutatva a technikai érettségüket, elindultak más stílusok által rendezett versenyeken. Szurkos Imre, Juhász Ferenc és Várszegi Rudolf voltak az akkori csapat tagjai. Nevük ismerté tették a kempo erejét.

Két ember, Várszegi Rudolf és Juhász Ferenc akaratos és kitartó munkájának köszönhetően az edzések már több klubban megkezdődtek.

Az első edzőtábort 1982-ben Dombováron tartották, amit Várszegi Rudolf vezetett.

Ezekben az időkben nagyon nehéz volt valami újat elfogadtatni az állami szervekkel, főleg ha nem volt az ügy mellett egy befolyásos, vagy egy külföldi képviselő. Harnos Imre diszidensnek számított, így a szervek folyamatosan figyelték, és azok az itthoni mesterek, akikkel kapcsolatban állt, azok is letagadták a működő kempósokat. Ennek ellenére mindaz az áldozatos munka, amit Várszegi mester ebben az időben végzett, elvezetett ahhoz, hogy elismerjék és honosítsák a kempót, mint stílust.

1984 végén látogatott haza ismét Les Harnos, és csak a véletlennek köszönhetően jött létre ismét a kapcsolat, mester és a már működő kempósok között.

1985-ben megtartották az első danvizsgát: itt Juhász Ferenc és Várszegi Rudolf bizonyította tudását, így a stílusalapító mester a sho dan mellé a vizsgáztatási jogot is megadta. Innen a kapcsolat már folyamatossá vált.

Az 1982-ben alakult Magyar Karate Szövetség All Style Szakbizottságán belül megalakult a kempo szakág 1985-ben. Ekkor kilenc klub működött az országban, a szakág vezetője Várszegi Rudolf mester volt.

Sikerült a már elfogadott kempo szakágnak elismert oktatói és edzői képzést szervezni. Mindehhez az anyagokat Várszegi mester biztosította. A folyamatos jelenlétnek köszönhető, hogy a Harcművészetek Össz Szövetségének tagjaként a kempo önálló szervezetté nőtte ki magát.

1987-ben Szurkos Imre sikeres danvizsgát tett, később visszatért a jitsu stílushoz.

1988 márciusában Juhász Ferenc megszerezte a második dant Ausztráliában, és még ennek az évnek júniusában az első edzőképző tábort vezetette Csopakon.

1990-ben a nagymester vezetésével ismét danvizsgára került sor, ahol hét ifjú kempós adhatott számot tudásáról. Innen a Magyar Kempo fejlődött, és fejlődik tovább.

1992-benmár az első dan mellett második és harmadik danra is vizsgáztak a tanítványok.

1994-ben ismét danvizsgára került sor, ahol tizennégy harcos léphetett a mesterek szintjére.

A következő történelmi adat nem más, mint az 1996-os esemény, amely a nagy kempós társadalmat két részre szakította. A tábor egyik fele a Zen Bu Kan Kempo Sportszervezethez (vezetője Lévai László 3. dan) , a másik fele pedig a Magyar Kempo Szövetséghez (vezetője Juhász Ferenc 4. dan tartozott).

A szövetség sportolói ismerték a szakadás indokát, így egyetértve a vezetők javaslatával, mestereik által elindított és képviselt úton haladtak tovább. Számtalan hazai, külföldi, európai és világversenyen elért helyezés igazolja a mestereink technikai, és az ő általuk képviselt felkészítés eredményességét.

Mostanáig Szövetségünk olyan kapcsolatokat alakított ki a külföldi partnerekkel – I.K.F., R.K.J.A., B.K.O., A.K.K.S., WUKO, WAKO, I.C.K.F. – ami mindenkinek gyümölcsöző. Ennek eredménye az 1997. évtől, hogy rendszeresen részt vehetünk a felsorolt szervezetek által szervezett Európa- és világbajnokságokon. Mind az amatőrök, mind a profik mezőnyében.

2002 márciusában motorbaleset utáni korházi kezelése közben, 17-én 17 óra 10 perckor a budapesti Hámán Kató úti Baleseti Sebészeten elhunyt Juhász Ferenc 6. danos mester, a szövetség technikai vezetője.

A mesterek tanácsa úgy döntött, hogy a stílust az addigi helyettese, Lovász Gábor 4. danos mester vezeti tovább.

2002 augusztusában ismét, bár a szövetség életében először, mestervizsgára került sor, ahol nyolc tanuló tehette le az első,- és egy mester a második danfokozatot.

2003 nyarán újabb mestervizsga következett a nagy nemzetközi edzőtábor keretében, ahol Németh Gábor és Karacs Attila köthette magára a fekete színű övet.

2004-ban Salgóbányán vizsgázott Lovász Gábor 5. danra. 2. danra hárman vizsgáztak: Erdős János, Guba István és Dr. Erbszt András.

A vizsgázott mesterek teljes érvényű tagokként viszik a stílust előre.

A működő két irányzat mellett a 90-es évek közepén megjelent a Kurayfat Kempo névre hallgató szervezet. Tagjai a Zen Bu Kan Sportszervezethez tartoztak korábban, de mesterük távozása miatt napjainkban már önálló szövetségként funkcionálnak. Jelenlegi vezetőjük Lengyel Tamás 5. dan.

Ebben az időszakban ismerhettük meg az angol Peter Brown 7. danos mester kempo-jitsu iskoláját, melynek magyarországi vezetője Szilágyi Ferenc 5. dan.

A hazánkban dolgozó Yamaguchi Taku Shorinji Kempója és az újonnan regisztrált Nihon Kempo Jujitsu (vezetője Weiszengruber János 3. dan), Kuro Butsu Kempo Kobudo Iskola (vezetője: Cserei Ákos 5. dan), valamint a Kutedo-ryu Kenpo Iskola (vezetője Verő Sándor 4. dan), továbbá a Fighting Kempo (vezetője: Pokorni Gábor 4. dan) teszi teljesé a kempo hazai kínálatát.

A kempo folyamatosan megújul, tovább fejlődik és újabb ágazatok nőnek ki belőle.

Mesterré válás sorrendje

HARNOS IMRE

JUHÁSZ FERENC      VÁRSZEGI RUDOLF

SZURKOS IMRE

LÉVAI LÁSZLÓ

BUZÁS GYULA, BABCSÁK ATTILA, DURKÓ ZOLTÁN, GALLAI FERENC, KOLOZSVÁRI GYULA, LOVÁSZ GÁBOR      PARTICS ZOLTÁN

METZGER ANTAL     WEISZENGRUBER JÁNOS     SZABÓ TAMÁS

BABÁLY MÁRIA, HORVÁTH ZOLTÁN, KORNÉLY GYÖRGY, KOSZTA SZILVIA, KUTRIK ZOLTÁN, SAS PÉTER

HERNÁDI ZOLTÁN         MÉSZÁROS PÉTER

SAYKA RÓBERT

BOGNÁR TAMÁS     EMBER ISTVÁN     DR. ERBSZT ANDRÁS      ERDŐS JÁNOS     GUBA ISTVÁN      MOGER LAJOS     SZÁNTHÓ BÉLA     SZILÁGYI ANDRÁS VARGA PÉTER

KARACS ATTILA      NÉMETH GÁBOR

ILYÉS GYULA   LACZA ÁDÁM ILLÉS      PLES MARCEL 

HEBÖK ZOLTÁN     KEVÉLY GÁBOR    VIRÁG ALEX            FELFÖLDI SZABOLCS     GUBA TAMÁS      ERDÉLYI FERENC

CSEH RÓBERT     HAMAR LAJOS

SZÜK TAMÁS

KASZA PÁL            LANTOS RENÁTA            MÉSZÁROS ZSOLT

NÉMETH ISTVÁN               VERÓK PÉTER